Életének 84. évében elhunyt Szini József, egykori nagyszerű középpályásunk – fedezetünk, ahogy egykor mondták, azon három játékos egyike (Göröcs János és Káposzta Benő mellett), aki szerepelt az Újpest 1960-as és 1969-es bajnokcsapatában is. Kétszeres bajnokunk 1958 és 1969 között 194 bajnokin lépett pályára lila-fehérben. Szerepelt KEK-elődöntőben, 1985-ben a klub örökös bajnokává avatták – és csaknem elfeledve, súlyos betegség után hónapokkal ezelőtt egy idősek otthonában érte a halál.

Isten nyugosztalja!

Ismét Dunaújváros felé veszi az irányt kispályás csapatunk, az Újpest Forever. A mindig kitűnő szervező helyiek ezúttal egy 35 év feletti játékosokból álló csapatok részére írt ki teremtornát a városi sportcsarnokba. A 10 résztvevő csapat két csoportban kezdi meg a csatákat, a mieink reggel 8.40-kor kezdenek. Első ellenfelünk az a Kem-Ker lesz, aki legútóbb megállította gárdánk menetelését, van tehát miért visszavágni. 

A legfontosabb hír csapatunk háza tájáról, hogy megérkeztek melegítőink, így már egységesen, elegánsan érkezhetünk meg azokra a tornákra, melyekből nem lesz hiány a közeli jövőben. December 22.-e után 29.-én Kecskeméten veszünk részt a 2. Lázár Bence emléktornán a Nemzeti sport és a Színész válogatott csapatai ellen. 

Január 4.-én Győrben szerepelünk, majd január 19.-én a Bánka Kristóf emléktornán Újpesten lépünk pályára. 

Meghalt Göröcs János. 81 esztendősen elment a valaha élt egyik legnagyobb magyar labdarúgó, Újpest büszkesége, a lila-fehér futball univerzum egyik legfényesebben ragyogó csillaga.

Ötszörös bajnok volt, kétszeres kupagyőztes, VVK-döntős, KEK-gólkirály, olimpiai bronzérmes, világbajnoki ötödik, 62-szeres válogatott. Mindemellett Budapest díszpolgára, a Magyar Labdarúgó Szövetség életműdíjasa, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének, illetve a Magyar Érdemrend középkeresztjének birtokosa.

De talán nem is a sok cím, fényes siker, ragyogó eredmény a legfontosabb. Hanem az, hogy hős volt. Legendák, apáról fiúra szálló csodálatos történetek, és egy felülmúlhatatlanul varázslatos kor hőse. Félelmetes kezdősebességével, káprázatos technikai tudásával és lenyűgöző játékintelligenciájával, mint egy művész, valósította meg önmagát a játéktéren, s mozgatta, irányította, vezényelte csapatát. Sportolóként zseniális volt, emberként pedig olyasvalaki, aki életútja során nem egyszer emelkedett felül kisszerűségen, balszerencsén és gáncsokon, s közvetlenségével, kedvességével, szerénységével igazi úr tudott lenni – a pályán, és azon kívül egyaránt.

Elmondhatatlan, mennyivel szegényebbek vagyunk most, nélküle. Ráadásul úgy, hogy mindaz a csoda, amivel a lelátók népét elvarázsolta, lehangoló módon gyakorlatilag egyáltalán nem maradt fönn – a rendszer, melyben élt, rövidlátón, sőt ostobán megfosztotta az utókort attól, hogy felvételekről élvezhesse, bámulhassa Göröcs János, és ihletett társai előadásait. Ilyen módon nagysága kizárólag a róla szóló, hol vidám, hol felemelő elbeszélésekben, sztorikban, az emlékekben, és a szívekben él tovább.

Kötelességünk ápolni emlékét, sosem elfelejteni őt, és megpróbálni méltónak lenni hozzá. Bízzunk benne, és tegyünk azért, hogy ez a feladat ne haladja meg az erőnket, ne haladja meg a lényegénél fogva egy és oszthatatlan újpesti közösség erejét!

Isten vele, Titi bácsi! Mindent köszönünk.

K.L.

Veretlenek maradtunk, de nem voltunk boldogok az október 23.-i Szabadság kupa után. 

Érmes helyezésben, azok közül is a fényesebb fajtában bíztunk a torna előtt. Úgy is indultunk útnak, hogy csapatunk ott lesz a végelszámolásnál, és erre vértezte fel magát lelkileg az egész társaság. Sajnos 2 sérült nem tudott velünk tartani, Kovács Dávidnak hetek óta tartó, míg Illés Attilának friss probléma akadályozta pályára lépését, így mindössze 2 cserével vágtunk neki az útnak.

Miután mi játszottuk a torna nyitómeccsét, így azonnal az '56-os díszletnek módosítás nélkül korhű sportcsarnokba mentünk, ahol a helyi szervezők nagy barátsággal fogadtak minket. Egy lyukas nemzeti lobogót feszítettünk ki a befoglalt táborhelyünk elé, így tisztelegtünk a forradalom áldozatai és a hősök előtt.

Mint az később kiderült, az 5 csapatos csoport két első helyezettje csapott össze szinte még csipás szemekkel, ahol végig magas szinvonalú, de a torna céljához, a Hősök emlékezetéhez méltó sportszerű meccset játszottunk. Azzal, hogy ezt a mérkőzést hozni tudtuk 3-1-re, megalapoztuk a csoportbeli jó szereplést. Egy 4-1-es és 5-0-ás győzelem után az utolsó találkozón elért 2-2 azt jelentette, hogy számolgatás nélkül értük el a csoportgyőzelmet, amely azért volt fontos, mert így elvileg könyebb ellenfelet kaphattunk a 4 közé kerülésért. Hogy kit, az csak azt követően derülhetett ki, hogy a másik csoport is lejátszotta mérkőzéseit. Számunkra itt több órás szünet következett, amit egy ebédeléssel és rövid sétával töltöttünk el. 

A csarnokba történő visszatérésünk után a végéhez közeledtek a B csoport küzdelmei és azt láttuk, hogy minden csapat igen komoly játékerőt képviselt a lehetséges ellenfelek közül. Végül a Kemi-ker ellen kellett farkasszemet nézni, és nagyon nehezen indult a találkozó. A délelőtti dinamika és frissesség hiányzott, ezzel a meccs első felét tulajdonképpen átnyújtottuk az ellenfélnek, aki élt is a lehetőséggel és megszerezte a vezetést. A 10. perc után éledeztünk, de akkor már kicsit az idő "fogságában" is vergődtünk. Több óriási lehetőséget kapkodtunk el, de a vége előtt fél perccel pontosan vittünk végig egy támadást és megmentettük a meccset. 

3-3 büntetőrúgás következett, és -bár a lélektani előny nálunk volt- a higgadtság hiányzott, így vereség nélkül, egyetlen kihagyott büntetővel kiestünk a további kűzdelmekből.

Az 5., de az addigi legfontosabb mérkőzésre nem tudtunk frissen pályára lépni, ezért döcögve indult a szekér, ami miatt bekerültünk egy idegállapot spirálba-röviden ennyi okozta a kudarcot, és ekkor vált világossá, hogy mennyire hiányzott a csapatból a két sérült játékos. Az biztos, hogy tanulságos torna volt.

Gratulálunk a végső győztes Roze-fröccs csapatának, a helyezetteknek és a díjazottaknak!

Meg kell köszönnünk a többi csapat rendkívül sportszerű játékát és a kitűnő szervezést! Ritkán találkozik olyan jelenetekkel az ember, hogy többször is a játékosok korrigálták a játékvezetők kisebb-nagyobb hibáit, s ettől kiélezett, de baráti is volt a légkör a csarnokban. Annak külön örültünk, hogy találkoztunk és összebarátkoztunk más csapatokban szereplő, helyi lilákkal!

(A fenti fotón a dunaújvárosi Freud Krisztiánnal készült a csapatkép)

Köszönjük mindenkinek, hogy részeseit lehettünk ennek az élménynek!

Együttműködést kötött a Soha ne add fel LÁZÁR BENCE Emlékalapítvány és az Újpest 1885 Szurkolói Klub!

A jövőben az Újpest egykori neves focistái és a szurkolók kispályás csapata a Lázár Bence emlékét ápoló alapítvány logóját viseli  a mezén. Lázár Bence szülei rábólintottak arra a megállapodásra, amelynek ötlete a 2019. december 29-én Kecskeméten megrendezett 2. Lázár Bence Emlékgála után vetődött fel.

A felek kinyilvánították: az Alapítvány és a Klub közösen dolgozik  az Alapítvány céljainak népszerűsítéséért. A Klub csapatai, az Újpest Forever, valamint a Legendák Csapata az Alapítvány logójával ellátott mezben játszanak.

Az Újpest Forever csapata részt vesz az évente az Alapítvány által vagy az ő felkérésére szervezendő Lázár Bence Emlékgálákon. A 2018-as első ilyen eseményen a szurkolók már olyan új mezben léptek pályára, amely a Klub logójának közepén Lázár Bence arcképét jeleníti meg.

A Klub szervezi azokat a vidéki fellépéseket is, amelyeken az egykor a lila-fehér egyesületben futballozók vesznek részt. Ők tagjai vagy hamarosan tagjai lesznek a Legendák Klubjának. A megállapodás szerint a tagok arcával és/vagy aláírásaival ellátott emléktárgyak értékesítéséből származó haszon 50%-t a Klub az Alapítvány részére átadja.

Az Alapítvány és a Klub programjaikon egymás számára megjelenési lehetőséget biztosítanak,  molinókkal, hirdetési felületekkel, bannerekkel, szóróanyagokkal.

Az együttműködés további lehetőségeiről a két fél rendszeresen egyeztet és tájékoztatja a nyilvánosságot.

Október 23.-a Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe, mely kétséget kizáróan a nagybetűs Szabadságot is szimbólizálja mindannyiunknak.

Az Újpest 1885 Szurkolói Klub újjászervezett kispályás focicsapata Dunaújvárosban, a "Szabadság kupán" emlékezik majd a Hősökre.

Örömmel találkoznánk és emlékeznénk más lilákkal is az ünnep kapcsán, akinek tehát van kedve velünk találkozni, beszélgetni, azt szeretettel várjuk az Eszperantó úti sportcsarnokban. Reggel 8-kor kezdjük a mérkőzéseket, s célunk az, hogy az utolsó meccseken is érdekeltek és sikeresek legyünk!

Hajrá Lilák mindörökké!!!